Mirissaig jöttünk

Igen, ez eleg kimerito volt. Ez kb. masfel nap tortenete, amig elertunk a Cameron Highlandsrol Mirissiaba.

Koran reggel, 6-kor keltunk, hogy elerjuk a 8:30-as buszt es elotte meg egy reggelit is beterveztunk. A korai kelest Dalma viszonylag nehezen viselte, de ennek ellenere aprobb nyoszorgesek mellett, de szepen felebredt es megreggelizett. A nagy zsakokkal lesetaltunk az allomasra, a busz pontosan indult. Persze a buszon 17 fokra volt letekerve a legkondi, szoval teljes menetfelszerelesben utaztunk. Attol eltekintve, hogy az ut elso szakasza durva szerpentin volt, ami kb. 1-1.5 oraig tartott, alapvetoen sima volt az ut Kuala Lumpurig. Dalma konkretan vegigaludta az egesz 4 oras utat. KL-ben, Sentral busz palyaudvaron hagytuk a csomagokat es elindultunk ebedelni. Eppen 10 eve voltunk itt es emlekeztunk, hogy szuper jo ettermek vannak a Jalan Aloron. Arra is emlekeztunk, hogy volt ott egy allati jo thai etterem, ahol tobbszor ettunk. Sikerult megtalalni, pont ugyanugy nezett ki. A tulaj egeszen meg volt hatodva, hogy 10 ev utan visszajottunk.

Es ami a mi szerencsenk, hogy meg mindig nagyon jol foznek. Meg volt par orank a gep indulasaig ezert meg beterveztuk, hogy megmutatjuk Dalmanak a kilatast a Petronas tornyokrol. Sajnos mikor odaertunk, akkor kiderult, hogy aznapra mar az osszes jegy elkelt. Nem estunk ketsegbe, irany az KLCC Aquarium. Sokat voltunk bent, el is szaladt az ido. 

Egy kicsit setaltunk itt es utana indulni kellett a repterre. Ekkor jott a hidegzuhany! Delutan 6 utan kellett elindulni a repterre, hogy idoben odaerjunk. A gond ezzel csak az, hogy pont ekkor van a csucsforgalom a varosban. Ezt tudtuk, de arra nem szamitottunk, hogy a kozlekedesi dugo itt uj ertelmet fog nyerni. A dugoban itt szinte megbenul a varos. Remenyekkel telve hivtam egy Grabet a buszpalyaudvarra, hogy felvegyuk a csomagokat. Hiba volt! 20 percig vartunk ra, de az auto meg mindig a dugoban vesztegelt. Ezzel pont a biztonsagi fel orat oroltuk fel. De Grabbel menni egyébként is butasag lett volna, mert ugyanennyi idot alltunk volna a dugoban. Tovabb fokozta a panikot, hogy lemeruloben volt a telefonom es eppen akkor fogyott el a Digi adatkeretem is. Tiszta orulet! Beleptem az alkalmazasba es gyorsan vettem meg 2Gbyte-ot 2 orara RM2-ert. Meghoztuk a dontest, Grab cancel es irany a metro. A legkozelebbi metro allomas gyalog is eleg messze volt, de nem volt mas valasztas. Oriais rohanassal megindultunk az allomas fele. Szakadt rolunk a viz. Siman elertuk a vonatot, 10 perc alatt a buszpalyaudvaron volt. Csomagokat felvettuk es rohantunk a meregdraga KLIA Ekspres fele, mert mar csak azzal volt eselyunk elerni a gepet. Megvettuk a jegyeket, a kartyat valamiert nem fogadta el a POS ezert az utolso a keszpenzunket koltottuk el. 15 perc mulva indult az expressz, ez tovabb faragta az eselyunket, hogy elerjuk a gepet. Konkretan 3-5 percunk volt az expressz megerkezese es a check-in zarasa kozott. Es igazabol fogalmunk sem volt, hogy milyen messze van megallo a reptertol vagy, hogy hol is vannak a counterek. Ekkor mar eleg nagy volt a panik! En mar a fejemben a B tervre keszultem, hogy maradunk KL-ben. Az AirAsiarol tudni kell, hogy nagyon szigoruak a check-in counter zarasa kapcsan, 1 oraval az indulas elott konyortelenul lezarjak es no-shown eseten nincs visszaterites. A 2-es terminalon megallt a vonat, teljes felszerelessel kirobbantunk az ajtobol es rohantunk. Eloreszaladtam. Szerencsere a vonat eppen a bejarat elott allt meg es a pultok is nagyon kozel voltak. Teljesen kitikkadtan bezuhantam a W counter ele es ketsegbeesetten kerdeztem a pult mogott ulo holgytol, hogy meg idoben vagyunk-e? Ez igen, ELERTUK!!! JUHUUUU! Ez tenyleg csak par percen mulott...

Par perc es mar bent is voltunk. A nagy ijedtsegre muszaj volt inni egy sort. Fura volt, hogy mig a gepig elertunk legalabb 5 alkalommal vizsgaltak meg az utlevelunket, egyszer meg egy mini UV lampa is volt az officernel es akkuratusan vegignezte es hasonlitgatta az utleveleinket. Emellett a security check a leheto leglazabb volt, siman besetaltunk fejentkent fel liter vizzel, a csomagokat meg sem neztek, nem aggodtak nagyon. A repulout teljesen sima volt, attol eltekintve, hogy mi mar erosen kokadoztunk. Ezzel szemben Dalma edesen vegigjatszotta az utat, enekelgetett, csicsergett, ismerkedett a szomszedokkal, igazi tunder volt. Egy ujabb meglepetes, szerintem O a direkt szivatos es hosszu utazasokra szuletett.

A repteren rarobbantam a Dialog standra es beszereztem a SIM-et, RS1299, 4Gbyte napkozben, 5G morning boost. Ez volt az elso olyan ajanlat, ami megegyezett a neten talalhato ajanlatokkal. A 4G franko gyors volt es igy utolag a lefedettseg is nagyon jo volt, nem volt sok problema ezzel. Felhivtam a szallast es 5 perc mulva ki is jottek ertunk. Teljesen leepultunk az egesznapos rohanasban. Egy felszabadito forro zuhany utan ajultan zuhantunk agyba. Csak masnap reggel lattuk, hogy a szallasunk egy igazi kis gyongyszem. Tisztasag, rend, palmafak kozott, szuper medence es szepen apolt pazsit. Sajnos nem sok idonk maradt kielvezni. De Dalma azert ebredes utan, reggeli elott rogton meg beugrott a medencebe egy kicsit pancsizni. 

 Negombonak van vonatállomása, de sajnos közvetlen járat nincs Negombobol Mirissaba. Két lehetőség kínálkozik ekkor. Az egyik, hogy Negombobol vonattal Colombo Fort állomásig megyünk és ott átszállunk egy Matara felé tartó járatra. Ezzel az a gond, hogy ez a két járat nincs összehangolva, azaz elég szerencsétlenül jönnek ki a csatlakozások. Mivel egész előző nap utaztunk és elég későn zuhantuk be Colomboba, ezért reális esélyünk elérni a 7:28-as kora reggeli colomboi járatot nem sok van, no persze, ha az is figyelembe vesszük, hogy ki kell érni a negomboi vonatállomásra a szállásról, meg kell venni a jegyet és még a vonatot is meg kell találni (Ha először jársz Sri Lankánk, akkor ez nem biztos, hogy nulla idő alatt lesz meg). Ha azt nem érjük el, akkor marad a 9:30-as, de akkor pedig a közel másfél órás menetidő miatt lekéssük a 10:30-as csatlakozást Colomboban, ezért veszítenénk majdnem 4 órát, mert a következő csak 14:19-kor indul. A megoldás az, hogy taxival kimegyünk közvetlenül Colombo Fort állomásra a 10:30-ra, így elég kb. 9 után kicsivel elindulni. Azaz igy kicsit tovább tudunk aludni. Nyilván ez a drágább opció, de hát az utazás legfontosabb aranyszabálya itt is érvényesül. Itt is van helyi Uber, a Pick me! Mar otthon feltelepitettem es beregisztraltam, úgyhogy most siman mukodott. Egy gyors omlett reggeli utan megjott az auto es mar robogtunk is a vonathoz. Most, nappali fenynel hamar nyilvanvalova valt, hogy ez az orszag sokmindenben különbözik Malajziatol. Szemmel lathatoan sokkal szegenyesebb az infrastruktura, a jarmupark sokkal lepukkantabb, az utak kevesbe rendezettek es a szemet is komoly problema lehet itt. Viszont az is azonnal erezheto volt, hogy az emberek is masok, sokkal baratsagosabbak es kozvetlenebbek, nagyon segitokeszek, nyugodtabbak es kedvesen mosolygosak. Kellemes es megnyugtato erzes volt itt lenni. 15 perccel az indulas elott ertunk a kozponti palyaudvarra. A palyaudvar furcsa modon eppen olyan hangulatot arasztott, mint kb. 100 evvel ezelott, amikor 1917-ben megnyilt. Az alapjan, amit lattunk belole nem egy grandiozus epitmenynek kell elkepzelni, egy kozepes magyarorszagi megyeszekhely helykozi allomasanak felelhet meg. 

Gyorsan megvettuk a jegyet Mataraba, RS700 volt. Mar csak a masodosztalyon volt jegy, ami azt jelenti, hogy annak lesz helye, aki gyorsabb. Mar nem volt hely, amire odaertunk, de egy helyiek nagyon kedvesek es elozekenyek. Egy csalad Dalmanak atadta a helyet. Az egesz vonat nagyon lepukkadt. Egy 1000 eves dizel vasszorny huzza a megregebbi totalisan leamortizalt vagonokat. A mozdony okadja magabol a fekete fustot, csoda, hogy egyatalan mukodik meg. Kisse indusztrialis hangulatot araszt az egesz, de talan eppen ezert annyira izgalmas.

Mindentol fuggetlenul nagyon elveztuk az utat. A vonat majdnem 100-zal szaguldott vegig a tengerparton, az ajto nyitva volt, a sos tengeri levego suvitett az arcunkba, palmafas tengerpartok vegig. Zsibongott az egesz vonat, sok ember mindenhol, arusok jottek es mentek, mindfele portekat akartak rasozni az utasokra. Kiultem az ajtoba es minden percet elveztem, nekem ez az eddigi utazas csucspontja volt. Allati jo volt, csak igy erdemes utazni. A steril taxibol ebbol semmi nem jon at.

A vonaton mondtak, hogy igazából nem kell elmenni Mataraig, mert a vonat megall Waligamaban is, ami csak 2km Mirissatol, ellentetben Mataraval, ami 11km. Szoval ugy dontottunk, hogy korabban leszallunk a vonatrol es oda rendeljuk a transzfert. Sajnos a PickMe! nem mukodik abban a tersegben. Meg a vonaton leszerveztem a szallassal a transzfert. 

A szallas egy tuktukot kuldott erteunk, de vegulis szukosen ugyan, de befertunk, 3 ember, 2 hatizsak, vicces volt. Par perc es a szallason voltunk. Megerkeztunk. Kemeny tura volt!