Koran reggel 7:30-ra kint kellett lenni a buszpalyaudvaron. A korai ebredes szokas szerint megin egy kicsit docogosen ment, de vegul komoly drama nem volt. Meg egy gyors szendvics keszites is belefert. A busz pontosan indult. Szerencsere nem volt tele, igy kicsit lazabban tudtunk ulni. Dalma 2 ulest elfoglalva kiterult es edesdeden aludt az ut feleig, ahonnan jott a szerpentin. Eleg vad volt.
Tanah Rata fent van a hegyekben, talan a legmozgalmasabb varos itt a Cameron Highlandson. A legtobb latvanyossag eleg kozel van. Erezhetoen mas volt itt a klima, mint a paras es forro Penangban. Kellemes huvos fogadott minket. At is valtottuk a rovidnadragot hosszunadragra es felvettuk a kabatot is. Mikor megerkeztunk rogton meg is vettem a Kuala Lumpurba szolo buszjegyet, hogy ezzel se legyen problema es, hogy tudjunk tervezni. Felsetaltunk a szallasra, izzaszto kaptato volt a nagy zsakokkal. A szallas igazi kulonlegesseg volt. Ket kinai szarmazasu, de malaj lany vezette. Ez a sajat lakasuk, ok is itt laknak a vendegekkel. A szabalyok szamabol, amit az elso fel oraban betoltak az arcunkba egyertelmuen latszott, hogy betegesen rend es tisztasag maniasok. De igy utolag ugy gondolom, hogy ez mindenkinek jo. Nem hiaba vanna evek ota a Booking es a TripAdvisor toplistajaban. A szallas erkelyerol izgalmas kilatas volt a dzsungelre, nagyon megnyugtato volt itt reggel teazni. Nagyon kedvesek es segitokeszek is voltak. Segitsegukkel rogton le is szerveztuk a masnapi turat. A jo turistahoz hiven befizettunk egy egesz napos turara, ami az osszes lenyeges attrakcion korbevezetett, a tea ultetvenyen, a mossy foresten, a lepkefarmon, az eper ultetvenyen, a helyi piacon es vegul a buddhista templomon. Turistasan hangzik?! Igen mert az is, ez bosszantoan turistas, de igazabol kenyszerpalyan mozogtunk, hiszen mindossze egy teljes napunk maradt. De nem estunk panikba, csinaltunk mar hasonlot Fulop-szigeteken es ott jol sult el.
Aznapra mar csak annyi idonk volt, hogy kicsit lazitsunk, egy forro zuhany, egy finom tea es lementunk a varosba vacsorazni. Egyuttal le is adtuk a szennyest az egyik helyi laundryba. A tulajok ajanlottak egy helyi indiai ettermet. Ennyi malaj es kinai ennivalo utan igazi feludules lesz egy kis curry, gondoltuk. Es milyen jol tettuk! Minden frissen keszult ezert egy kicsit tobbet kellett varni, de nagyon megerte. En egy olyan zoldseges curryt kertem, aminek krumpli volt az alapja es volt meg benne valamilyen ropogos zold bab, gomba, paprika es paradicsom. Mar az illata is teljesen feltuzelt, de amikor megkostoltam szinte felrobbant a szamban az a kb. 1 tonna koriander es friss curry level, amivel alaposan kibeleltek. Szerencsre! Elkepeszto izkavalkad volt. Meg az sem zavart, hogy kifejezetten kertem, hogy ne legyen csipos, de a chilitol bizsergett a szam rendesen. Nagyon ott volt a helye annak a kis kapszaicinnek is. Eddig is sejtettem, hogy nem sokat tudok az indiai gasztronomiarol, foleg, hogy csak jellemzoen otthon van lehetosegem belekostolni, de ez az elmeny vegervenyesen bebizonyitotta, hogy semmit sem tudok az igazi melysegeirol es a mesteri oldalarol. Ez a vacsora egy teljesen uj dimenziot, nyitott meg. Endorfintol bizsergo szinapszisokkal, boldogan zuhantunk agynak.
Masnap ismet korai keles, mert a tura 8-kor indult. A guide es egyben a sofor is, egy nagyon kedves es indiai-malaj srac volt, aki mint kesobb kiderult aktiv szereploje a helyi kornyezetvedelmi civil aktivitasoknak es igen reszletes tudasa volt, nem csak a helyi dolgokrol. Az aznapi elso allomas a tea ultetveny volt.
Igen, na vegre! Ez volt az egyik nagy almom, hogy egy ilyen helyen a tevolba revedten, finom teat szurcsoljek. Az ut a feldolgozoba vezetett a frissen szuretelt teacserjek kozott. Ezen a tropusi teruleten 3 hetente szuretelik a teat, ellentetben a kinai szubtropusi ultetvenyeken, ahol 3 havonta vagy rosszab esetben ketszer, haromszor egy evben.
A szureteles itt tobbnyire mar gepesitett formaban megy. De ezt nem ugy kell elkepzelni, hogy megnyomjuk a gombot es a gep majd learatja a teat. De nem am... Egy kb. 16kg-os szerkezetet kell felhordani a hegyre es a kezelesehez is ket ember szukseges. Ha tul meredek a hegyoldal, akkor pedig marad a kezi ero. A tea csak a rendszeres szuret hatasara marad cserje meretu, egyebkent tobb meteres fa mereture none meg. A guide mutatott is nekunk egy tea fat, ami viragzott es termeseket hozott. A szureteleskor mindig csak a friss hajtasokat csipik le, gyakorlatilag a felso 3 levelet. A csucsminosegu tea mindig a legzsengebb, legfelsobb levelbol keszul. Ezt jellemzoen kevesbe fermentaljak, ebbol lesz a feher tea.
Az idegenvezetonk egyebkent eroltejesen hangoztatta, hogy nagy tea fanatikus es eleg hatarozott velemenye volt a malaj tea kulturarol. Nem kifejezetten kedveli, hogy itt egy nagy adag cukorral es sűrített tejjel ellenyegtelenitik a teat es a sajat izet nem is ismerik. Eppen ezert jellemzoen a szuretelest sem viszik tulzasba, nem torodnek igazán az osztályozassal, ledaralnak egyben mindent. Ezert az itt keszult tea vitatott minosegu, bar a boltba lehetett kapni premium minoseget is.
Mar a gyarhoz kozeledve lehetett erezni a frissen szedett tea elkepesztoen gyumolcsos es a frissen vagott fure emlekezteto illatat, ami a gyarba erkezve egeszen emelyito lett. Orakig tudtam volna ezt inhalalni, furcsan megnyugtato erzes volt. Az itt mukodo gepek a gyar 1927-es megnyitasa ota mukodnek. Hatalmas ontottvas szornyek. Vegig lehetett kovetni a lepeseket, fonnyasztas, levelek sodrasa, fermentalas, szaritas. A vegen persze meg is lehetett kostolni. Mi egy sima fekete teat ittunk. Szerintem nagyon finom volt.
Irany a moha erdo. Az itt huzodo hegyseg felso kb. 25 metereben, de mindenkeppen 1500m felett, letezik egy nagyon specialis letkozosseg, ami kozel 200 millio eves, amit a helyiek mossy forestnek, azaz mohas erdonek hivnak, nem ok nelkul, hiszen a fakat vastagon boritja a moha. Egyes helyeken akar tobb tonna is lehet a mohatakaro sulya, ha megaztatja az eso. A hely azert kulonleges mert nagyon sok olyan allat es noveny faj el itt, ami mashol nem talalhato meg, raadasul az egyesuly nagyon torekeny, erzekeny. A vezetonk elmondasa szerint reszt vett abban a harcban, ami kozel 16 evig tartott es csak par honapja zarult le azzal az eredmennyel, hogy ez a terseg vegre megkapta a nemzeti park statuszt. A vezetonk egyik ameriaki botanikus bararja 6 evig dolgozott az itt elo tobb ezer novenyfaj katalogizalasan es o sajat maga is eveket toltott a rika allatfajok felkutatasaval, fotozasaval.
A harc szinte remenytelennek tunt az elejen, mert az elozo korrupt kormany egy oriasi kinai befektetotol kapott ajanlatot arra, hogy itt hatalmas udulo komplexumot alakitson ki, termeszetesen kinai hitelbol. Ez jo modszer, mert jellemzoen akkora osszegektol van szo, hogy a hitelt ritkan tudjak visszafizetni es a vege az, hogy kinai tulajdonba kerul az egesz. Sri Lankan ezt szisztematikusan uzik kinai barataink, igy ott a kinai befolyas mar komoly gondot okoz, strategiai fontossagu teruletek kerultek teljesen kinai kezbe. Itt is csak azert sikerul pontot tenni a tortenet vegere mert jott a valasztas es a kormanypart ezzel akart szavazatokat szerezni. Elkotelezettseguk nem is mutatott igazi melysegeket, ugyanis az itt kialakitott fabol keszult tura utakat es kilatokat a Finn kormany tamogatta. Ezekre es a latogatasi szabalyok szigoritasara azert volt szukseg, mert a korabban a turistak alaposan lepusztitottak es teleszemeteltek a helyet, ami komolyan veszelyeztette az itteni elokozosseget. Itt setalni tenyleg olyan elmeny volt egy kicsit, mint az Avatar erdeiben. Olyan volt, mint egy mesebeli, elvarazsolt erdo, teljesen feloldodtunk az elmenyben. Szerencsere nem volt nagyon felhos az eg ezert kilometerekre el lehetett latni, brutalis volt a kilatas.
A nap hatralevo reszeben meg meglatogattuk a lepkefarmot, az eper foldet, a time tunnelt, ami a Cameron highlands tortenetet mutatta be egeszen az 1900-as evek elejetol kezdodoen, a zoldseg piacot es a vegen a buddhista templomot. Itt ismet szerencsenk volt, mert eppen egy szertartas kozepen erkeztunk. A szerzetesek hangosan es ritmikusan mantraztak. Mig a kozonseg mereven allt, addig Dalma tancra perdult es elvezte a ritmust.
Este mar csak egy gyors vacsorara volt idonk mert be kellett pakolni, masnap koran indult a buszunk Kuala Lumpurba, ahonnan Sri Lankara repultunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése