Izgatottan keltem reggel, ujra tengeri peca! Mar nagyon vartam. Az igazsag az, hogy nem is igazan aludtam, mert egyfolytaban ezen jart az eszem. Amikor csorgott az ora nem volt gond, azonnal kipattantam az agybol es halkan, hogy a tobbiek ne keljenek fel kiosontam a szobabol. A hallban egyedul ucsorogtem es vartam, hogy jojjon valaki ertem. Par perc kesessel meg is erkeztek. Kirobogtunk a kikotobe, ahol mar vart a 3 fos szemelyzet. Szuper jo ido volt, legalabb 28fok es nem esett az eso es a szel sem volt veszes. Ennel jobbat nem is kivanhattunk volna. Kulon orultem neki, hogy a hajonk egy hagyomanyos dhoni volt, szerettem volna egy ilyennel is utazni.
A kapitany mar a csalikat keszitette elo. A teljesen hetkoznapi trolling csalikat turbozta fel halszeletekkel. Ilyet sem hallottam meg eddig.
Meg sotet volt, amikor elindultunk, de hamar feljott a nap. A horgasz alkalmatossag egy sima kezi damyl volt, a vegen a csalival, a modszer pedig a trolling. Nem igazan ertettem, mert en eddig ugy tudtam, hogy ezt csak nagy botokkal es multis orsokkal lehet csinalni. Ha ugyanis raharap egy nagyobb hal, akkor azt kezzel megtartani eleg problemas. Iszonyatos erovel tudnak huzni ezek a bestiak. Hamar elokerult a kesztyu is, kertek, hogy vegyem fel. Voltam mar tengeri pecan, ahol kezi zsinorral pecaztunk, de ott erre nem volt szükség. Nyilvan a trolling miatt. Akkor meg nem tudtam, hogy mit jelent, ha egy nagy hal huz...
A kapitany nem vitte igazan tulzasba, kimentunk a kikoto bejaratahoz es ott kezdtunk el oda es vissza hajokazni. Lassan beeresztettuk a csalit. En egy piros es feher szinu nagy kalmar imitaciot kaptam. Csak par perce volt bent a csali, amikor egy rettenetes rantast ereztem. Bevagtam illetve berantottam es elkezdtem huzni. Eros volt, nem ereztem ilyet korabban. Igazi elemeny volt. Alig birtam kihuzni. Mikor kiert lattuk, hogy egy igazan termetes kekuszoju tuskesmakrela. Gyonyoru peldany volt. Amikor kiemeltuk, egybol latszott, hogy miert hivjak kekuszojunak. A farkuszoja toveben elenk kek, szinte neon szinu pikkelyek voltak. Sosem lattam meg ilyet. A vacsi mar megvolt!
Gyorsan visszaeresztettuk a csalit es persze nem is kellett sokat varni, par perc mulva jott a kovetkezo durva ravagas. Ismet egy tuskesmakrela. Valoszinuleg belefutottunk egy nagyobb rajba, mert ahogy nalam kapas volt, rogton a masik horgon is volt, ugyanis 2 szerelekkel pecaztunk. A masikat ok kezeltek. Persze mindketto hal meglett! Gyonyoru halak voltak. Ujracsaliztunk es jott a kovetkezo menet. Ekkor egy kisebb kapasom volt, de a masikon egy igen kemeny kapas volt. Kemeny munkaval kihuztuk mindkettot. Gyonyoru tonhal volt mind a ketto. Oriasi volt az orom, mert meg sosem fogtam ilyen halakat. Alig vartam mar a kovetkezo probalkozast. Most egy kicsit hosszabb ido telt el a kovetkezo kapasig. Mar majdnem elkezdtem unni a dolgot, amikor egy irtozatos ravagast ereztem. A zsinor megfeszult es ultembol felallitott az a valami, akkorat rantott. A kapitany kerte, hogy engedjem el a zsinort, mert ez biztos csak leakadt a korallba. De akkor ereztem, hogy megindult. Mit fogtam? Meg sosem ereztem ilyet. Nem ilyen erohoz voltam hozzaszokva. Ez ugy huzott, mint egy vonat. Olyan erovel huzott, hogy a damyl ahogy csuszott a kezemben a kesztyun keresztul megegette a kezem. Eszmeletlen volt! Rogton a ket srac segitsegemre sietett es probaltuk kihuzni. A kapitany is elengedte a kormanyt es ekkor mar 4-en huztuk. Lassan, de biztosan elkezdett faradni es behuztuk. Amikor a hajohoz ert, rogton megertettuk, egy giant travelly, azaz egy sargauszoju tuskesmakrela volt, ezen halak kozul a legnagyobb fajta. Ekkora halat meg nem lattam! Legalabb 30kg volt. Fantasztikus erzes volt kiemelni es megfogni ezt a szornyet. Eletem legnagyobb hala.
Elkepzelesem sem volt, hogy hogyan lehet ezt az elmenyt felulmulni. A kapitany ugy dontott, hogy most kihajozunk inkabb a nyiltabb vizre. A szigetet korulvevo atoll mellett elkezdtunk a sziget hosszaban hajozni. Egy kicsit fokozta is a tempot. Nem tudtam, hogy mire megy ki a jatek. Hosszu ideig, legalabb 1-1,5 oraig semmi kapas nem volt. Egeszen addig, amig el nem indultunk visszafele. Ekkor egy ujabb hatalmas rantas es ujra valami huzni kezdett. Meg sem kozelitette a travellyt, de azert ebben is volt rendesen ero. Ezt sikerult egyedul kihuzni. Akkor ertettem, meg, hogy whaoo-t szeretett volna fogni a kapitany. Egy szep wahoo, azaz spanyolmakrela logott a horgon. Hatalmas volt es gyonyoru! Ilyen halat mar egyszer ettem Palaun, nagyon finom.
Az ido nagyon elszaladt, de buszkeseggel tele tertunk vissza a kikotoben.
Ott meg kivalasztottam vacsorara egy kekuszojut es egy tonhalat. Az egyukbol sashimit kertem, a masikbol Dalmanak valami fish&chips jellegut, a maradekbol pedig kertem a chefet, hogy alkosson valamit, igazabol rabiztam. Este igazi meglepetes fogadott minket...
A legnagyobb meglepetes az volt, hogy Dalma a kekuszojubol keszult shasimire teljesen rakattant, majdnem a fel tallal o evett meg. Olyannyira izlett neki, hogy egy ujabb adagot kellett csinaltatni a cheffel. Tenyleg fantasztikusan lagy texturaja volt a husanak es nagyon finom volt. A fish&chips is nagyon finom volt, hazi majonez keszult hozza. A maradek pedig grillen keszult el. Igazi izorgia volt. Melto lezarasa a napnak.
Masnap estere meg leszerveztunk egy esti horgaszatot is. De ez alkalommal mar az egesz csalad is elkisert, aminek kulon orultem, mert legutobb, Palaun ez nagyon jol sikerult.
Itt is a hagyomanyosan a tenger feneken csalogattuk a halakat. A csali apro jack fish es tintahal szeletek voltak. Eppen csak az atollhoz mentunk ki a drop-off szelere, ahol a tengerfenet 25-30m mely. A fura az volt, hogy ha volt kapasunk es megakasztottuk a halat, akkor kihuzas kozben mindig volt egy nagy rantas es elszakadt a zsinor. A kapitany mondta, hogy ezek capak. A capa vizkozt varakozik, es ha lassan huzzuk ki a halat azonnal lecsapnak ra. Sok halat veszitettunk igy, De Csengenek szerencseje volt, mert az egyik alkalommal ugy akadt a horog, hogy a capa nem tudta a zsinrot elharapni ezert Csenge fogott egy capat.
Nagyszeru elmeny volt es sikerul par kisebb barracudat is fogni.






















Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése